QuadInfo

Március harmadik hétvégéjén Lakitelken rendezték a Quad Cross országos bajnokság első futamát. A megjelenteket szinte télies időjárás fogadta – erős, sokszor orkán erejű szél, és fagypontot alig meghaladó hőmérséklet jellemezte a reggelt.
A nevezések kilenc óra körüli zárásakor még mindig nem lehetett melegük a versenyzőknek, de a szabadedzés már szűrt napsütésben, a reggelinél jóval kevésbé szélsőséges viszonyok mellett zajlott.
A jól karbantartott pálya, és a pontos szervezés megtette hatását : a közel ötven fős nevező létszám ellenére a feszes időterv tartása mellett zajlottak a programok. Külön említést érdemel a rendezők felajánlása is: a quad-sport népszerűsítése okán, ezen a napon bárki ingyen tekinthette meg a színvonalas versenyeket.

A legkisebbek bő két perces idővel teljesítették az 1800 méteres lakitelki kört, közülük is Nagy László bizonyult a leggyorsabbnak, Apriliájával. Ezt a formát a versenyre is átmentette – ugyan a rajtoknál rendre alul maradt Csernák Peti E-Tonjával szemben, de a végső győzelemhez mégis elégnek bizonyult stabil körideje. A nyolc perc + 2 kör végén mindkét futamban őt intették le elsőként.

Műszakilag talán a legszínesebb kategóriák a serdülők 100-200 ill. 2-300 cc-s futamai voltak. A kisebb géposztályban a hat versenyző öt különböző(!) műszaki alapú géppel indult, és ez a verseny menetére is rányomta a bélyegét. A hajtásláncban, a gépek váltóművében, de még alapvető stílusában ( cross, supermoto, és ATV jellegű motorral is indultak) is jelentős különbségek voltak. Így alakulhatott, hogy a gyors motorok a pálya utolsó harmadában kiharcolt előnye, pillanatok alatt szertefoszlott a célegyenes utáni zárt, kanyargós részen.
Ebből jelentős csaták alakultak ki, Karai Kristóf Masai quadja például rendre alulmaradt a hosszú egyenesben, miközben kanyarvételi technikája, és kanyarsebessége egyértelműen a legjobbak közé sorolta őt.
Benyó Máté egyenletes köröket teljesítve – és magabiztosan uralva a korához képest kimondottan nagy méretű gépet – egy pillanatra sem engedte ki a vezetést a kezéből.
Az utolsó futamban tette mindezt úgy, hogy a nagy asztalon összeakadt egy lekörözendő versenyzővel, és mindketten felborultak. Mátét a quadja maga alá temette, első ránézésre a versenyt sem tudta folytatni. De meglepő módon amint kiszabadították a gép alól, ő felpattant, és a motor sérült alkatrészeit hátrahagyva száguldott tovább: még így is bő 20 másodperces előnnyel nyerve a versenyt! Mögötte Skoda Attila és Neubauer Roland futott be a célba mindkét futamon.

A 300cc alatti versenyen, az idei műszaki fejlődés alakította a végeredményt: a tavaly még túlsúlyban lévő kínai motorok egyetlen megmaradt képviselője Garamvölgyi Ádi maradt (NEX 250), míg a többiek a Honda, és a Yamaha idei versenymotorjaira váltottak.
Nagy meglepetésre a kategória újonca, az épp csak tízes évei elejébe lépő Varga ’Kisquados’ Petike (Yamaha250) nyerte a szabadedzést, 1:44 –es idejével. Mögötte alig két tizedes(!) lemaradással Szamosközy Tamás (Honda TRX 280) futott be, harmadikként Tóth Márk végzett. A mért edzésen helyreállt a papírforma: Tamás visszavette az első helyet, Petike a második lett, míg a nap meglepetés embere Garamvölgyi Ádi volt, aki 1:50-es idejével mindhárom japán motort maga mögé utasította, és harmadikként végzett ! Ezzel az idejével két ember megelőzött a 440-es kategóriából, sőt: a 450+ kvalifikációs idejét is megfutotta, egy alig 15 lóerős géppel !

A verseny már komoly izgalmakat csak a hátsó régiókban hozott: Varga jól rajtolt, de az első kör végére Szamosközy átvette a vezetést, amit a végéig ki sem engedett a kezéből. A quad crosshoz illő stílusát jól kiszolgálja a TRX technikája – míg a 250-es hondák rendre elpattogtak a nap végére kátyúsodott pályán, addig ő teljes gázon tudott átvágni a mélyebb barázdákon is. Varga Peti második lett, harmadikként Szatmári Imre ( Honda ) ért be.
A második futam már izgalmasabban alakult: ugyanilyen sorrendben futottak be, de a harmadik helyért ádáz csata folyt Szatmári és Garamvölgyi között. Mivel a gyengébb technikával a kanyarokban kellett kockáztatnia, így Ádám mindent egy lapra feltéve indított rohamot a verseny harmadik harmadában. Már épp az előzésre készült, amikor a kettes kanyarban túlkormányozottá vált, motorja átdobta, megfosztva őt ezzel az értékes helyezéstől. A versenyt sérülése miatt fel kellett adnia, így a negyedik-ötödik helyet szoros befutóval Skoda Norbert, és Tóth Márk szerezte meg végül, egy kör hátrányban.

A 440-esek között kiemelkedik tudásával, és technikájával is Busz Patrick – a szabad- és a mért edzést is nyerve indulhatott az élről. Egyedül szállt szembe léghűtéses Hondájával az LTZ 400-440 armadával szemben, közülük is Weingand Renátó, és Hrutka Zsolt jelentette a legnagyobb veszélyt első helyére.
Aztán a versenyre új főszereplőt avathattunk már, Gyurján István személyében – az edzésen csak hatodikként végzett versenyző magabiztos teljesítménnyel nyerte az izgalmakban bővelkedő első futamot, 16 másodperces előnnyel a második Patrick előtt.
Weingand Renátó egy helyet rontva edzés eredményén, harmadikként ért be.
A második futamra a pálya állaga sokat romlott, a locsolás-karbantartás ellenére kátyús, helyenként erősen poros volt, rányomva bélyegét a futamra. A kaotikus rajt után lassan kialakultak az erőviszonyok, Patrick Hondájával stabil gyors köröket futva, folyamatosan növelve előnyét, végül öt másodperccel futott be Gyurján előtt. Harmadikként Hrutka Zsolti ért célba, az első futam dobogósa Weingand Renátó most negyedik lett, egy perces hátránnyal. Igazi műszaki csemege volt a 222-es rajtszámmal induló Proska Richárd LTR-je, melyet a kisebb kategória kiírásainak megfelelően alakítottak át erre a futamra, de a fejlett technikai háttér ellenére a mezőny második felében végzett csak összesítésben.

’ Jönnek az állatok! ’ ordította a szpíker a mikrofonba, és tudtuk, ez nem csak üres frázis.
A 450+ kategória –nyugodtan kijelenthetjük- EB szintű tudásbeli, és technikai háttérrel vonult fel a rajtrácsra. A Suzuki dominancia itt is jelentős, többen is erre a márkára váltottak a 2008-as évre. Ugyan az edzések egyetlen gyors körére a KTM-ek is felszívták magukat, és nagy meglepetést okoztak 1:36-os idejükkel, de ez teljesítmény a versenyen csak tiszavirág életűnek bizonyult.
Az első hivatalos megmérettetést – talán használhatjuk a ’ természetesen ’ jelzőt – Sirok Martin ( #34 Suzuki ) nyerte, 70 km/h feletti átlagsebességet futva a kanyargós pályán, de a 2.-6. hely mindössze két másodpercen belül végzett mögötte.
Aztán a versenyen főszerepet kapott a tapasztalat és az állóképesség: Ármos Zoli ( #46 , Suzuki Interat ) a nyolcadik helyről űr-rajtot véve elsőként fordult el, mögötte Bögyös Bálint és Sirok Martin kapta el legjobban a startjelet. Ahogy várható volt, Martin mindkettejüket megelőzte – Bálint egy körön át, míg Zoli a verseny első harmadáig tartotta a rohamot.

A sokszor test-test elleni éles küzdelmeket hozó versenyen végül megmaradt az első kettő sorrendje, Martin a vezetést, míg Ármos Zoli az ezüstöt érő helyet nem engedte ki a kezéből. Harmadik-negyedik helyen, bő félperces lemaradásban a tavaly még domináns Papp Tamás és Kislaki Tamás végzett (mindkettő Suzuki) az első körökben remeklő KTM-ek – beleszürkülve a mezőnybe – másfél perc ill. egy kör lemaradásban végeztek.
A második futamban a legkomolyabb tényező a méregerős motorokat, és pilótáikat próbára tevő pálya lett. A rajtrácsról és még az első kanyarból is fej-fej mellett lőtt ki Ármos Zoli, Bögyös Bálint és Papp Tamás. Egy körön át ez az állás változatlan maradt, amikor a negyedik helyről „menetrend-szerint” elindult Sirok Martin, hogy újabb győzelemmel biztosítsa napi összetett első helyét. A mérkőzés legnagyobb vesztese Ármos Zoli lett, aki a csatában a pálya hátsó részén hibázott, és motorja felült a kanyar szélén összetorlódott homokos bakháton. Mire kiszabadította a gépét 4-5 helyet vesztett, a mezőny második feléből kellett újra feltornásznia magát. Eközben a célegyenes végén Martin vette át a pole-t, Kislaki közvetlenül mögötte, Papp nem sokkal utánuk.
Ármos – látva a többiek folyamatos lassulását – egy majd húsz percen át tartó iszonyú hajrát kezdett, mely alatt előbb Béres Zsoltot, Bedő Tamást majd Ferencz Zolit előzte le, feljőve ezzel a negyedik helyre. Tempó-különbsége ugyan megvolt a további meneteléshez, ideje azonban már nem – így maradt a negyedik helyen, és előtte sem változott már a sorrend.
A fura pontrendszer szintén őt érintette kedvezőtlenül: a napi összetett II.-IV. helyezett ugyanannyi –összesen negyven egységnyi- pontot szedett be, azonban Zoli negyedik és második helye a pontozás szabályai okán csak az összetett negyedik helyre volt elegendő.

Ugyan több koccanás jellemezte a versenyeket, mégis fél tucatnál is kevesebb kiesővel kellett számolnunk a nap végén, és a mentőszolgálat emberei őket is szakszerűen látták el – amennyiben egyáltalán szükség volt erre. Talán a legkomolyabb sérülés a versenyek végeztével következett be: Sirok Martin a díjátadó után pezsgőjét elejtve szerzett komolyabb nyílt sebet jobb kezén – szerencséjére a húsvéti ünnepek alatt lesz ideje kiheverni ezt a szerencsétlen „verseny-balesetet”.

Összességében egy korrektül szervezett és megrendezett napon vehettünk részt március 16-án. A pályabírók, a rendezők, de még a konyhán és a kiszolgáló helységekben tevékenykedők munkája is ötös osztályzatot érdemel – gyakorlatilag nem volt említhető negatívum a rendezvény kapcsán, példaértékű rendezés volt.

A látottak alapján joggal vagyunk kíváncsiak a folytatásra, melyre nem is kell sokat várnunk: következő futam április.13-án, a dunaújvárosi pályán lesz.

1234567►