QuadInfo

A részemről már elég régóta várt erdélyi túránk véget ért sajnos, de van miről beszámolni, mert nagyon eseménydús és jó volt.
2008.08.26-án este érkezett hozzám kotreba barátom újonnan szerzett 450-es kingével együtt, ám a kései órákra való tekintettel quados bemelegítés helyett inkább elmentünk az elkészült quados táskámért motorral, majd legurítottunk pár sört és pár pizzát
Hamar eljött a szerda, az indulás napja. Peppino, bátor sofőrünk megérkezett 4 karikás gépével, hátulra felpakolva kis Suzijával (LT-Z). Átpakoltunk a kölcsönkért nagyobb futóra, bár kis fejtörést okozott, hogy a kinget, a cicát, és az ltz-t hogy fogjuk feltenni, mivel előbbi két gép felrakása után nem sok hely maradt a futón. Végül is kisakkoztuk és felállítva elfért kicentizve a két ATV közé a “kis” quad Sajnos közben kicsit elment az idő, így elég későn értünk le, az egy órás időeltolódást nem is számítva. Tehát végül is az ismerkedős túra elmaradt, de elfoglaltuk a szállást, és felkészítettük a gépeket a másnapi túrára. Este megízleltük a helyi ízeket, ami azt hiszem mindenkinek bejöttek. Minden nap már szinte vártuk a reggelit és a vacsit, és az ebédre elkészített szendvics se volt kutya.  Hozzáteszem minden nap érkezéskor pálinkával vártak minket.

Első nap rögtön szép táj fogadott bennünket, ahogy felértünk az első kisebb kaptatóra. Hamarosan egy erdős részen találtuk magunkat, ahol is megláttuk az első komolyabb sártengert. Nem kellett sok, rögtön beleugrás, felező, összkerék, előre-hátra, és már az alap izzadtság meg is volt mindenkinél. Innen egy sziklás meredek lejtő felé vezetett utunk, ahol a mélyedésekkel tűzdelt régi vízmosásban kellett lavíroznunk. A bemelegítésnek talán meg is volt, így utunkat folytattuk a közeli kilátó felé, ahol gyönyörű panoráma nyílik a közeli víztározóra és az előtt elterülő egész völgyre. Még egy magyar geoládát is talált Peppino barátunk véletlenül

Miután megbarátkoztunk a helyi tehenekkel, a völgyben csobogó kisebb folyóhoz vettük utunk, ahol is megmártóztak végre poros gépeink. Kis triálozás után elhagytuk a folyót és rátaláltunk egy elég nagy sziklákkal tarkított vízmosásra, így hát nem hagyhattuk ki, elindultunk rajta felfelé. Az LTZ-nek nem igen tetszett a terep, kaptunk is egy defektet, majd úgy döntöttünk, inkább felcsörlőzzük a domboldalon a gépet. Csörlőzésből kipihenten belefutottunk egy birkanyájba, akik bégetve átvonultak rajtunk.

Innen felirányultunk 2000m környékére, ahol is szép kis felhők haladtak rajtunk. Végül idő és benzin hiányában kis aszfaltszakaszt beiktatva tankoltunk és kicsivel sötétedés után visszaértünk a szállásra.

Gyorsan eljött a másnap, amikor is kicsit korán volt az ébresztő, mivel 200km-es táv volt megcélozva. Sikerült viszonylag időben el is indulni. Út közben láttunk egy gyönyörű szép ménest, valamint rengeteg csodás tájat. Aznap nem a kihívások keresése volt a cél, hanem egy nagyobb túra. Kicsivel dél után találtunk egy szép tavacskát, itt meg is ebédeltünk.

Ebéd után utunkat Padis felé folytattuk, majd egy víztározót néztünk volna meg, de sajnos idő hiányában nem jutottunk el odáig. De sebaj, jövőre lesz ismét célkitűzés Sajnos a benzint is elszámoltuk egy kicsit, és mivel a környék nem bővelkedik benzinkutakban, így elgurultunk a legközelebbihez, ami otthonunkhoz képest ellenkező irányban volt légvonalban 20km. az idő közben úgy elment, hogy mire megtankoltunk, lement a nap, a szállástól pedig légvonalban voltunk 60km-re. Végülis hosszas beszélgetés után a sötétben hegyen átvágás helyett, amiből valszleg ottéjszakázás lett volna aszfaltozást választottunk. Legnagyobb meglepetésünkre amint letértünk az E számozású útról, a kétszámjegyű főút földút volt, így viszonylag még gumikímélőek is maradtunk.

Szombaton belecsaptunk a lecsóba, mondván most már a nagyján túl vagyunk, így bevállaltuk az elég húzós terepeket.Felmásztunk egy szép csúcsra, majd találtunk egy kaptatót, ahol Körte a Kinggel gyorsan fel is mászott, ám a tetején a megfordulás már kicsit több időt vett igénybe. De végülis egyben leértek mindketten. Végre meglátogattuk azt a nagy víztározót, melyet az előző két nap akartunk megnézni hazafelé, de egyik nap se jött össze. A látvány másodszorra se volt csalódás.

A tározót eléggé körüljártuk, és felmásztunk több olyan kaptatón is, ahol nem sokan járhattak előttünk, így aztán rengeteg oldalról láthattuk a létesítményt. Persze quadozás szempontjából se voltak rosszak ezek, kihívásnak se volt rossz egy-egy. A tározót elhagyva megtaláltuk egyik tápláló folyóját, ahol is nagyon jó kis játszóteret csináltunk magunknak.

Vasárnapra már csak egy rövid kör maradt, megnéztük a katlant, mely nappal és 3-asban nem volt olyan vészes. Majd még egy-két feljáró, és indultunk hazafelé sajnos.

Azt hiszem összességében nagyon jól sikerült a túra, jövőre visszajövünk