QuadInfo

Ez is elmúlt… – Lakitelek, 2007.december

Csípős és hideg. Ahogy kiszállunk az autóból, dideregve húzzuk össze magunkon a motoros kabátot, pedig nem olyan fából faragtak minket, hogy holmi hideg fuvallatok megrémisszenek. De itt tényleg cefet hideg van. És persze köd.

Csípős és tűz forró. Ez már az alföldi gyomrunk számára különleges felvidéki étel, amit barátaink főznek egy bográcsban, a fent említett hideg ellenére – a szabad ég alatt.
Lelkünk is melegszik valamicskét, amikor baráti kézfogásunk találkozik: hónapok óta nem találkoztunk már. Black és barátai már egy nappal a verseny előtt lejöttek, hogy tiszteletüket tegyék, és hogy egy tál finom étel mellett beszélgessünk.

Csodálattal adózunk az apró Márkónak, aki ebben az időben is már körök tucatjait tette meg a pályán 250-es gépén, a fél-sötét estében a kanyarokat néha már saccolja csak, az asztalokról a fekete semmibe ugrik el – de nem adja fel. Holnap már verseny, most kell mennie.
Keze meg-megremeg amikor egy finombeállításra kiáll a sátrunk mellé, szája szederjes a csípős széltől de ugyanolyan hévvel megy vissza a pályára. Neki élmény menni. Nekünk élmény látni ezt. Apró boldogság a komor, immár súlyos köddel borított estében.

Lassan megérkezik a fórum „kemény mag” valamint vendéglátónk, Csikós Misi bácsi ( és persze gyümölcs párlatai ) társaságában erősen éjszakába-hajnalba nyúlunk, mire ágyba kerülünk. Rég tapasztalt, jókedvű beszélgetés, csodálatos italok mellett, jó társaságban egy meleg faházban: ember nem kívánhat ennél többet egy hideg téli estén.

Másnap. Ha lehet még inkább tejfehér a reggel, mint az este volt : nyirkos , hideg köd telepszik a pályára. A bírók már a zászlókkal a kezükben sétálnak körbe mire felébredünk, vendéglátóink sorban érkeznek, csakúgy mint a vendégek.
Még teszünk egy rövid, 1-2 órás túrát a környéken, mielőtt elmerülnénk a versenyek izgalmában – a homokbánya sokadszor is megunhatatlan játszótér, és jó terep nekünk a gyakorlásra.
Az előző esti bográcsos megoldás olyan mély benyomással van ránk, hogy alapvető anatómiai és életmódbeli ismereteinket háttérbe szorítva reggelire is a nehéz, húst és zsírt nem nélkülöző ételt választjuk mindannyian – legyen bármilyen következménye is ennek… 

Közben már folynak az edzések, lassan lekezdődik az éles verseny. A szokásos kategória kiosztásokat most is a buli-futam színesíti, melyben a 4×4-es gépek tulajai versenghetnek: számukra még nagyobb meglepetés a hátsó egyenes, melyben a rendezők egy újabb ék alakú ugartót „rejtettek el” ami ismerve a fenti monstrumok súlyelosztását, sok-sok meglepetést okozott…

Az extrém időjárás is közrejátszhatott abban, hogy új arcokat-neveket is láthattunk a dobogóért harcolni – a versenynek mindenesetre jót tett a nem megszokott pálya állag, és a különlegesen hideg környezet, amit különbözőképpen toleráltak a versenyzők.

További hendikepként említhető, hogy most először indultak egy pályán, ugyanazon a napon két- és négykerekű sportolók: az eltérő módon nyomvályúsított pálya szintén tovább nehezítette a quad- és cross-versenyzők dolgát.

Komolyabb sérülések nélkül zajlottak a futamok, viszont a verseny a Lakin szinte kötelező izgalmakat hozta : a junirok hozták a formájukat, 2-300-ban az év legszebb versenyét produkálták a versenyzők, 400 ill. 450+ -ban pedig a nem épp ideális körülmények ellenére is tömeges nevezés jelentett meglepetést. Elmondhatjuk, hogy újra jelesre vizsgáztak a rendezők/versenyzők egyaránt – remek napot zártunk december kilencedikén.

Most először töltöttem magamban a Dunaújvárosba vezető utat „második hazámból” Lakitelekről . Sok-sok gondolat jutott eszembe a másfél óra alatt.

Eltelt egy év : pont egy éve voltam itt először, egy hangos szpíker addig győzködött anno míg –ugyan versenyen kívül- de megtettem pár kört a futamok között kiürült pályán, az éppen eladásra szánt verseny quad-ommal.
A pár körből egy nagy élmény lett – az élményből egy teljes végig versenyzett szezon – a pályán eltöltött szezonból pedig sok-sok igazi barátság.

Ez is elmúlt… érezném és gondolnám ha valóban így lenne. De minden búcsúzásunk csak egy újabb találkozó megszervezésének első pillanata, hiszen az ember – még a quados is – társas lény.
Társas élőlény, legyen bármilyen hobbija is : járjon puskával a hátán vadra lesve, üljön kettő- vagy négy keréken, a port felcsapva körözzön adrenalin szintjét az egekbe tolva egy pályán, vagy túrázzon békésen ATV-je nyergében rácsodálkozva a természet örök gyönyörűségére.

Épp csak ez a ’szűrő’ mely a barátokat összetartja, ez a fura szerkezet melynek köszönhetően egymást ismerik: ez a közös pont a quad.

Szóval Vége az évnek. Jön 2008, valami egészen új észtendő – állítólag..

És versenyek, versenyzők továbbra is lesznek. Mert valami elkezdődött.

Évadzáró quadverseny eredmények 2007.12.09.

Junior
1. Csernák Péter 13
2. Neubauer Roland 28
3. Karai Kristóf 6

200-300
1. Gödény János 80
2. Szamosközi Tamás 1
3. Szatmári Imre 207

300-440
1. Major Gábor 68
2. Hrutka Zsolt 17
3. Gyurján István 32

440+
1. Sirok Martin 34
2. Hári Szabolcs 17
3. Játékos Zoltán 8

Junior 65
1. Varga Imre 98 (Gyõr)
2. Rozgonyi Ákos 22 (Szeged)
3. Gyepes Mihály 7 (Gyula)
4. Simon Rebeka 27 (Kecskemét)
5. Gödény Dániel 4 (Lakitelek)
Junior 85
1. Borzák Máté 16 (Bugyi)
2. Jani Zoltán 222 (Algyõ)
3. Vasvári Dániel 92 (Kecskemét)
4. Bús Tamás 6 (Tiszakécske)
5. Szabó Evelin 21 (Tiszakécske)

125
1. Sándor Richárd 5 (Kiskunmajsa)
2. Técsi Sándor 404 (Hódmezõvásárhely)
3. Kolumbán Zsolt 7 (Mogyoród)

250
1. Csorba Ákos 11 (Szegvár)
2. Kalmár József 65 (Kiskunmajsa)
3. Nagy Gábor 7 (Dévaványa)

Enduro
1. Sándor Richárd 5 (Kiskunmajsa)
2. Técsi Sándor 404 (Hódmezõvásárhely)
3. Görög Zoltán 74 (Kiskunfélegyháza)

123456►