Ami a blokkot illeti kicsit közelebbről, mint már írtam régebben, nem az automata verziót választottam, hanem félautomata testvérét, melyen nincs külön kézi kuplung, de a sebességfokozatokat a pilóta választhatja meg. Ez számomra több okból is jobban tetszik az automatánál. Egyrészt a fogyasztást jelentősen lehet befolyásolni, illetőleg csökkenteni, másrészt nem ázik be vagy szakad el a szíj, harmadrészt nagyon jó a motorfék, végül pedig eddigi olvasmányam alapján kevesebbet kell vele foglalkozni is. A váltó amúgy bejáródás után már elég jól és könnyen kapcsolható.

Ami talán hátrányként említhető, hogy a felező is a váltónál van, így vízben a váltás és a felezés nedves élményeket okozhat a csizmában. A hátramenet kapcsoló ott helyezkedik el, mint automatákon általában az irányváltó. Alternatívaként még megemlíteném a berántót, mely meglepően könnyen jár és aksi nélkül is beindítható vele a gépezet.
Ami a motor erejét illeti, pár lóerő még elfért volna azért, bár a gép tömege kategóriájában talán elég jónak számít. Felmegy ugyan bárhova, de felező nélkül időnként vissza kell rakni 2-esbe, mert a 3-as egy idő után elfogy.

Hosszabb távon még nem mentem sok ATV-vel, de pár körre azért már köclsönkaptam ezt-azt, így talán van nélmi összehasonlítási alapom. Az 500-as kategóriában talán gyengébbnek érezzük a többinél a cicát, bár talán ez betudható a váltónak, mivel az automata folyamatosan a nyomatékcsúcson tartja a gépeket. Hasmagassága nagy előny, mivel sárban sem ül föl olyan könnyen, és a tereptárgyakkal is könnyebben megbírkózik. Nem vettem észre, hogy ettől instabilabb lenne, bár a magassága miatt kicsit borulékonyabb, így jobban oda kell rá figyelni, de ez normál körlmények között nem okoz hátrányt.

Ami az utasszállítást illeti, ahhoz sajnos a TRV verzió kéne, bár kis átalakítással (párna a hátsó csomagtartóra) bőven elfér rajta két ember, de a váltó miatt a vezetés így már elég nehézkes. Mindazonáltal egy ember részére nagyon kényelmes, magas az üléspozíció, és jól elférek rajta énis a közel 190 centimmel. Az ülés hossza is megfelelő, többféle üléspozíció felvételére is alkalmas.

A gép kelezhetősége elég jó, a konzolok a Suzuki quadjairól lettek átvéve. Könnyen bővíthető tükörrel, plusz gombokkal, szélvédővel és hasonló dolgokkal a gépezet, van még hely ennek-annak a kormányon. A kézi és egyben rögzítőfék mind a 4 kerékre hat, míg a lábfék csak a hátsókat fékezi, bár a motorfék miatt erre ritkán van szükség. Ereszkedéskor is oda kell figyelni, hogy ne legyünk 4 kerék hajtásban, mert így a motorfék mind a 4 kerékre hat, és ez megcsúszáshoz vezethet. A fékhatás egyébként meglepően jó és jól adagolható.

A műszerfalat is elég jól kitalálták. A nagy digitális kijelző mellett, mely mutatja a sebességfokozatot, 4 kerék hajtást és differenciálzárat, üzemanyagszintet, üzemórák számát, megtett összes és két napi kilométert, ott az analóg kinézetű, de valójában digitális óra, melyet beállíthatunk sebesség vagy fordulaszám kijelzésére.

A hétvégén kipróbáltuk a gép víz, illetőleg sárállóságát is a Dunában, illetve egy nagy iszapkatlanban, de beázásnak nyoma sincs. Bár egyelőre még ne merítettem el ülésig, de a többi gépnek általában már addig ért a víz
Ilyenkor jelentkezik azonban az a hátrány, hogy hátramenethez üresbe kell tenni a gépet a lábváltóval, ami általában rendesen víz alatt van ilyenkor.
A légszűrő a tank helyén található, így elég magasan helyezkedik el, bár sajnos a levegőt előről szívja az orridom alól, így ezt lehet majd a későbbiek során át kell alakítani. Gondolom most jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor hol a tank? Hát a tank kéremszépen hátul van, a hátsó csomagtartó alatt.

Ami még kimaradt talán a futómű, bár pár szóban már említettem a cikk elején. Terepen elég szépen viselkedik, mivel a nagy hasmagasság lehetővé teszi a hosszú rugóutat, ezért a terep egyenlőtlenségeit szépen elnyeli, mégis elég kemény ahhoz, hogy ne billegjen a gép folyton. Összességében véve elégedett vagyok vele. A futóművön lévő gumik viszont nem az igaziak sárban, de azért eddig még nem kellett kihúzni. De ha elfogy, biztosan kap kicsit agresszívebb gumikat, bár valószínűleg ehhez majd keményebb kuplunglamellák is szükségesek lesznek.

Ami a sötétben quadozást illeti, ezzel sincsenek gondok, bár a Polaris nem véletlen épített lámpát a fejidomba is, ezzel még lehetne javítani a dolgon egy kicsit, mivel magasabbról máshogy verődik vissza a fény, és jobban láthatóak lesznek a bukkanók. De az amerikai szabvány fényerővel nincs probléma, elég jól lehet vele látni sötétben is, persze ha nem áll a sár a fényszórókon.

Amit még így a végére fontosnak tartanék megjegyezni, hogy nincs agyonrakva a gépezet elektronikával. A szivatón és a 4×4 kapcsolón kívül minden mechanikus, így sokkal kevesebb dolog tud beázni vagy elromlani, ami számomra midnenképpen pozitívum. Sajnos manapság 2-3 évre gyártanak gépeket, merthogy utána úgyis újat vesznek, hát remélem ez tovább fog tartanai.

Adatok

Végeredmény

Előnyök:
- kevés elektronika ami elromolhat
- nagy hasmagasság
- jó futómű
- kényelemes
- nagy tank
- alacsony fogyasztás
- nagy raktér

Hátrányok:
- vízben alacsonyan lévő váltó és felező
- utas nem szállítható

12►

Első benyomások

2007 őszén megváltam hőn szeretett Ozimtól és megrendeltem új 500-as sarki cicámat. Hogy miért pont ezt? Hát mert nem szeretem az automata váltót, így már elég sok gép kiesett a körből, atán pedig az Arctic-Cat adatait nézegetve elég sok jó tulajdonságot véltem felfedezni. Igaz nincs rendes szervizháttere itthon, de úgy döntöttem belevágok, lesz ami lesz. Természetesen pont ezen okok miatt alapkikötésem volt, hogy szervizkönyvet is kérek hozzá, ami rendben meg is jött. Ezen felül a cicához elég sok kiegészítőt lehet rendelni, amit most elég akciós áron meg is tettem. Így érkezése estéjét az első-hátsó lökhárító, Warn csörlő és plexi felszerelésével töltöttem. Ezen felül jött hozzá még pár apróság is, mint például kézvédő vagy markolatfűtés.

Másnap, igaz sötétben, de sikerült pár kilométert belecsavarnom, amiből mondjuk sok tapasztalatot nem szereztem. A nagyobb teszt most hétvégén volt, amikor is kedves Észak-Középhegységi barátaim meginvitáltak egy túrára. Itt már azért kiderült egy-s-más, bár a gépezet még bejáratós. Hasmagassága elég nagy, és maga a gép is elég robosztus darab. A félautomata (automata kuplungos) váltó már nem volt számomra szokatlan, de azért szokni kellett, más mint az Ozin volt. A 4×4 egy gombnyomással kapcsolható, és azonnal reagál, míg a differenciálzárat egy karral manuálisan kapcsolhatjuk. A felező sajnos a váltónál kapott helyett, aminek vízben és sárban megmutatkozik a hátránya, mivel könyékig bele kell nyúlni az iszapba, ha éppen addig el vagyunk süllyedve. A motor elég erősnek tűnik, bár erről majd bővebben bejáratás után, mert most max fél teljesítményen tudtam járatni.

Ami a pakolást illeti elég nagy úgymond “speedrack”-ek állnak rendelkezésre, nagyon sok cucc ráfér. A világítás szintén elég jó, köszönhetően az amerikai szabványnak, amit még nem butítottak EU szintre. A műszerfal elég ötletes, egy gombnyomással válthatunk az mutatós órán sebesség vagy fordulatszám kijelzés között. A digitális kijelző megtett utat, napi kilométert, pontos időt, üzemórát képes kijelezni, valamint egy 7 egységből álló skála jelzi nem igazán kicsinek mondható üzemanyagtartályunk telítettségét.
Első benyomásként a gép bejött, remélem hamarosan írhatok róla komplett, részletesebb tesztet is.

Adatok